Mivel tegnap megbeszéltük sofőrünkkel, hogy a mai nap is ő visz majd minket, ezért kényszerítve vagyunk a korai kelésre. Tegnap a lelkünkre kötötte, hogy reggel hétkor legyünk a szálloda előtt, mert a vízesés – ahová először menni akarunk – elég messze van. Így aztán reggel 6-kor ébresztő van. Frissen, fiatalosan pattanok ki az ágyból, elvonszolom magam a fürdőszobáig, ahol életet…

Read more →

Vegre egy normalisabb bilentyuzet. Hihetetlen, hogy itt siman ugy mukodik a netcafe, hogy a klavi hasznalatahoz kalapacs kell. Szoval a lenyeg, hogy baromira tetszik a hely. Angkor olyan, mint a meseben, az emberek baratsagosak es baromi olcso minden. A naplom irasaval kicsit el vagyok maradva, talan ma ejszaka irom majd, de eddig inkabb maszkaltam naploiras helyett. Kepeket szinten majd egyszer……

Read more →

Csak par mondatot tudok most irni, mert ez a gep, a klavi es a net is szar, de hiaba, ez Kambodzsa, ahol meg a jo hotelekben sincs wi-fi…… Ez az orszag minden varakozasomat felulmulta. Igazi vadregenyes hely, olyan, amirol a legtobben almodunk. Marmint nyilvan csak azok, akik ki vannak ehezve a kalandra. A hataron atlepve egy olyan vilagban talatuk magunkat,…

Read more →

Ez az első, hogy élünk a szállodai szoba árába foglalt reggelivel. Hiba volt, pontosan ugyanazt a szart adják, mint mindenhol. Amerikai reggeli, angol reggeli… kontinentális reggeli. Van jam, vaj, meg jam, meg vaj is van. Meleg reggeli tojás lehet, 3 féle képen, és mindegy melyik változatot kéred, mindig kapsz hozzá ízetlen virslit félig megfőzve, meg még valamit, sonkát. Ez külön…

Read more →

Miért is jó csendben csomagolni? Ennek elég sok pozitív vonatkozása lehet, de az első, hogy ha az ember nem szól a másikhoz, akkor viszonylag nehéz összeveszni. Attól nem félek, hogy mi ezt nem tudnánk játszi könnyedséggel megoldani, de most nyugi van. Látom, hogy a hajnal 5 órás kelés nem tett túl jót az én drágám idegrendszerének, így nem nagyon erőltetem…

Read more →

Nos, mit széptsünk a dolgon, a hajnali keléshez puhányak vagyunk, és 5 magasságában egyikünknek sem akaródzik kikelni az ágyból. A mostani kifogás az, hogy hosszú nap áll előttünk és inkább legyünk kipihentek. Ezzel mindketten egyetértünk, úgyhogy a telefonon az ébresztőt átállítom 8-ra és ezzel a Lumphini Park fotózását is majd egy követkető alkalmomra halasztjuk. Sebaj, legalább van indok újra Thaiföldre…

Read more →

Ez az alvás dolog annyira jól sikerült, hogy minden várakozásomat felülmúlta. Hajnali 5 környékén érzékelem ugyan, hogy derék Imola felkelésre próbál ösztökélni (na ilyen sem volt még a világ történelmének folyamán), de próbálkozása kudarcba fullad. A szemem kinyitván nagy szürkeséget diagnosztizálok, az időt és a teret magamban fotózásra alkalmatlannak nyilvánítom, a továbbiakban alvást rendelek el. Ebből Imola csak valami annyit…

Read more →

És milyen jól sejtettem… Amikor ébredek, 9 magasságában jár a nap, bár látni nem lehet belőle semmit, köszönhetően az állandó szmognak, ami Bangkokra nehezedik a nap minden szakában. A fény itt mindig sárgás színű, a nap csak eső után mutatja meg teljes képét, de nekünk ezt még nem sikerült látni. Kezdem magam nagyon unni, úgyhogy felkerekedek, hogy némi táplálék meg…

Read more →

11:47-kor serkenek, Imola még nem. Ő úgy negyed 1-körül, amikor meg tudatom vele, hogy mennyi az idő, majd infarktust kap. Átaludtuk a fél napot de nem baj, még mindig jobb ez, mint ha nyűgösek lennénk egész nap. Egy probléma van csak, hogy a párom a derekát fájlalja, de nem kicsit. Egy thai masszázst javaslok, hátha jobb lesz, meg olyanon még…

Read more →

A Bangkoki Suvarnabhumi Repülőtér ismét elkápráztat. Méretei, stílusa és rendezettsége számomra lenyűgöző, az ügyintézés gyors és pontos. Ez mondjuk jellemző egész Bangkokra, itt minden nagyon meg van szervezve, nem nagyon lehet tévedni, eltévedni. Taxiba vágjuk magunkat és belevetjük magunkat a bangkoki csúcsforgalom közepébe. Utazás közben Imola rosszallóan megjegyzi, hogy miért is erre a környékre foglaltam szállást, majd hallgatásba merül. Jobb…

Read more →