Olyan frappáns címeket tudok kreálni, hogy néha még engem is meglepetés ér saját magamtól. Igazából nem tudom, mit kellene írnom így, indulás előtt 7-8 órával. Leginkább már aludni kéne, de még csak 20 perce fejeztem be a munkát, tehát most jönne a szórakozás, majd a pihenés. Elvileg a repgépen lehet aludni, de ez szerintem elvetélt ötlet. A csajom ugyanis biztosan fel fog kelteni percenként, mivel meglehetősen hangosan horkolok, így aztán:
A – nem tud aludni tőlem
B – ciki, hogy mindenki azon röhög, milyen hangosan horkolok
C – a kettő együtt.
Az én tippem a C, nincsenek illúzióim, alvás nem lesz utazás alatt. Szerencsére nemrég beszereztem Michael Palin Szahara c. könyvét, tehát majd Mr. Palin fog szórakoztatni az út alatt.

Itthon egyébként minden rendben, bepakoltam. Imola valahoyg aztán mégiscsak koppra pakolta a hátizsákját, valamint még az én zsákomba is maradt cucca. Az én zsákom viszont túl nagyra sikeredett. Legalábbis nagyobb, mint kellene, de nem bánom, mert mindeni szerint rengeteget fogunk kint vásárolni és legalább lesz miben hazahozni a sok vásárfiát. Itt a pakolás kapcsán még meg kellett állapítsam, hogy a hátizsák amit vettünk, nem túl praktikus darab, mivel minden nap muszáj lesz belőle mindent ki- és bepakolni. Most kaptam egy tippet, hogy a zsákon belül érdemes zacskózni a cuccokat, úgy talán egyszerűbb lesz.
Tehát a lényeg a lényeg, hogy néhány óra múlva elkezdődik eddigi életem legnagyobb kalandja. Először járok a kontinensen kívül, és először uatzok ismeretlen országba teljesen szervezetlenül. De mivel Thaiföld olcsó, mi bajunk lehet? A repülőgép parámmal kapcsolatban az indexes fórumon megnyugtatott valaki, hogy ne izguljak, a héten meg padlót fogott egy Boeing, tehát matematikailag nincs sanszunk a katasztrófára. Vajh’ ezt a katasztrófa is tudja?
Sok fontos dolgot nem írtam, igazából ez csak olyan “utolsó itthoni” bejegyzés, legközelebb Bangkokból jelentkezem, akkor már biztosan lesz mit írnom, de ha nem, akkor majd kitalálok valamit. Ãœdv az itthonmaradóknak!